A kreatívipar példát mutat a fenntartható gazdaság megteremtéséhez

2020. 11. 04. 11:55 Hírek

Megkerülhetetlen szerepet játszik a kreatívipar a gazdaságilag és környezetileg is fenntartható termelésben – a megfelelően tervezett, gazdaságba visszaforgatható termékek globálisan akár évi 1 trillió dollárnyi megtakarítást is jelenthetnek a piaci szereplők számára. A kreatív iparág EU-s szinten 535,9 milliárd euró forgalmat generál és 7,1 millió munkahelyet biztosít, Magyarországon pedig a szellemitulajdon-intenzív ágazatok mind a munkahelyek számában, mind GDP arányos teljesítésükben az EU átlag felett teljesítenek.

A jelenleg domináns lineáris termelési modell következtében a termékgyártás során felhasznált anyagoknak 99 százaléka hulladékként végzi fél évvel az értékesítés után – miközben a Föld nyersanyagainak 20 százaléka 50 éven belül ki fog fogyni. Ezeknek a hulladékoknak a természetbe és a termelésbe való visszaforgatása pedig akár 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget is jelenthet a gazdasági szereplők számára 2030-ig, áll a PwC 2018-as “Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei” című elemzésében. „A körforgásos gazdaság legfontosabb eleme, hogy megvizsgáljuk, a termékre, szolgáltatásra valóban szükség van-e. Következő lépés, hogy olyan terméket tervezünk-e gyártani, ami hosszú élettartamú, emellett azt is fontos átgondolni, mi lesz ezzel a termékkel, ha már nem szeretnék tovább használni, fel lehet-e újítani, bizonyos részét úgy módosítani, hogy egy korszerűbb terméket kapjunk. Ez mind a design feladata – hívta fel a figyelmet Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója a Budapest Design Week idei körforgásos gazdaság témájú videójában. Az Európai Bizottság idén márciusban bejelentett cselekvési terve is a körforgásos gazdaság megvalósítására törekszik. A cselekvési terv magában foglalja a csomagolási hulladék 70 százalékos újrahasznosítását és a hulladék 10 százalék alá szorítását 2030-ra. A körforgásos gazdaságra való átállás pedig 0,5 százalékkal növelheti az EU GDP-jét 2030-ra, mintegy 700 000 új munkahelyet teremtve. Ezekben a lépésekben pedig óriási szerepe van a nemzetközi és hazai kreatíviparnak.

Fentiekkel szoros összefüggésben a hibrid Budapest Design Week témája is a körforgásos gazdaság volt, mely eseménysorozat szervezője a hazai kreatíviparban központi szerepet ellátó Magyar Formatervezési Tanács, védnöke és finanszírozója pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A cirkuláris gazdaság előmozdításában óriási szerepet kaphat a kulturális és kreatívipar, mely európai szinten már kiemelkedő húzóágazat. Az EY 2014-es európai kreatívipart elemző tanulmánya szerint a terület 535,9 milliárd euró forgalom és 7,1 millió munkahely mellett erős növekedési és befolyási potenciált mutat. A hazai kulturális és kreatívipar a gazdasági innovációk egyik kulcseleme lett: kreativitásra, tehetségre és tudásra alapoz, ugyanakkor a szellemi javak előállítása során jelentős gazdasági hozadékkal rendelkezik. A McKinsey 2018-as jelentéséből kiderül, hogy a designorientált vállalatok a piaci átlagos 3-6 százalékos bevételnövekedés helyett akár a tíz százalékot is képesek elérni. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások kimutatták, hogy a design nem csak a nyereséget növeli, hanem pozitív hatással van a forgalomra és az exporttevékenységekre is. A design mint befektetés kifizetődő: egy fontnyi befektetés képes 20 fontnyi bevételnövekedést, valamint 5 font feletti export megtérülést eredményezni - állítja Daniel T Santos “What’s the value of design for businesses?” című tanulmányában.

A lineárisról cirkuláris termelésre való átállást már több hazai cég is megkezdte - a Nestlé Hungária Kft. például vállalja, hogy 2025-ig minden csomagolóanyaguk újrahasznosíthatóvá válik, de hasonlóan jó példákként állnak előttünk a Platio napelemmel működő burkolatai, a Cycle Bio környezettudatos tisztítószerei, vagy a Folprint Zöldnyomda egyedi fenntartható nyomdatechnikai megoldásai. A fenti kezdeményezésekben kulcsszerepet játszik a kreatívipar – hiszen a körforgásos modellek alapelemei a hulladéktermelés minimalizálása, a korlátozott mennyiségben elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználása és a termékek életciklusának meghosszabbítása – ezek mind a körforgásos design szemléletre vezethetőek vissza.

Ha viszont a szellemi tulajdonhoz kötődő munkahelyeket tekintjük, Magyarország az EU-s áltlag fölött áll: a szellemitulajdon-intenzív ágazatok a munkahelyek 30,8%-át teszik ki, az európai 29,2%-hoz képest. Ezek a munkahelyek a GDP majdnem felét, 48,2%-át termelik – míg az EU-ban csak 44,8% ugyanez a mutató, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatal legfrissebb statisztikáiból.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke is részt vett a magyar kreatív szektor következő 10 évét/évtizedét meghatározó stratégia megalkotásában, mellyel a jövőben az ágazati szereplők lehetővé teszik a kreatívipar mérési rendszerének kidolgozását, illetve exportkapacitásának fejlesztését: “Nagy öröm számunkra és a hazai vállalkozások érettségét mutatja, hogy évről-évre nő azon kreatívipari szereplők száma, akik zöld design innovációkat hoznak létre, vagy designvállalkozásuk működtetésében mind tervezői, mind gyártási szempontból kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság értékrendszere. Ebben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala széleskörű szolgáltatásokkal könnyíti meg a vállalkozások munkáját: információs pontok fenntartásával, ingyenes szaktanácsadással, szemináriumokkal az iparjogvédelmi és szellemi jogi kultúra fejlesztésére” jelezte Pomázi Gyula.