Hírek

Mesterséges intelligencia és a design

Ilyen volt Jövő Most konferencia

Szeptember 28-án a Design Hét Budapest keretein belül lezajlott a Jövő most! design konferencia a Magyar Design Alapítvány szervezésében, a Magyar Formatervezési Tanács társszervezésével. A Magyar Design Kulturális Alapítványának elnöke, Lelkes Péter szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan szakmai konferencia, ami így elemezte volna a történelmi kor adta új lehetőségeket. A konferencia a mesterséges intelligencia fejlődése által létrejövő kihívásokat járta körbe, különös tekintettel az ember lehetséges szerepére és súlyára.

Fotó: Mohai Balázs

A konferencián három fő témán keresztül folytak az előadások. Először a társadalmi folyamatok és a gazdasági helyzetkép került előtérbe, majd a design thinking társadalomformáló erejéről volt szó, végül az oktatásfejlesztés kapott nagy hangsúlyt. A három téma körbejárása után az előadók egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a konferencia közben felmerült kérdéseiket.

A designkonferenciát a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, Jankovics Marcell nyitotta meg, majd Koós Pál, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a Magyar Formatervezési Tanács elnökhelyettese s Lelkes Péter, a rendezvény házigazdája mondták el köszöntő beszédeiket. Lelkes Pétert a Magyar Design Kulturális Alapítvány élén végzett munkájáért emlékplakettel jutalmazták a konferencia szakmai programjának megkezdése előtt.

Deme Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a minket körülvevő anyagi és szellemi világ összefonódásáról, kölcsönhatásáról, és ezen világok design általi formálásáról és irányításáról adott elő.

Dr. Slézia József, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára rámutatott: folyamatosan csökkent a történelem folyamán az ember gyakorlati hozzájárulása a termékelőállításhoz, legalábbis a tömeges igénykiszolgálásban. Véleménye szerint a dehumanizáció folytatódik: a mesterséges intelligenciával már csak mint a folyamatok megteremtőjeként, beindítójaként marad meg az ember. Ugyanakkor számolhatunk az ember részvételével is, legalábbis az igények helyes megfogalmazása és az emberiség képviselete céljából.

Sebastian Tamás, a Rocket Shepherd vezérigazgatója az autóipartól az egészségügyig hozott példákat arra, ahogyan a mesterséges intelligencia átformálja ezeket az iparágakat. A korábban designerek közreműködését igénylő, ma már teljesen automatizált, alkalmazott tervezői feladatokra mutatott számos alkalmazási lehetőséget a képszerkesztéstől, honlaptervezésen át a perszonalizált termékek felkínálásáig. Amellett, hogy ez állásokat fenyeget, sok kreativitást szabadít fel a repetitív, monoton, kevés kihívást nyújtó feladatok alól.

A többek között neves formatervezőként és egyetemi tanárként dolgozó Zalavári József az ökodesignról adott elő, mely a fenntartható jövő, a környezetvédelem tekintetében kulcsfontosságú. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia nem tudja helyettesíteni a kreativitást és a gondolkodást.

Hosszú Gergő, négyszeres Red Dot díjas designer és a Co&Co Design Communication tulajdonosa szerint az innovátor személyét is bele kell építeni a termék formatervébe és arculatába, ha hitelességet és elkötelezettséget szeretnénk elérni. Kiemelte, hogy a vásárlók manapság már nem terméket, hanem történeteket keresnek, épp ezért a mesterséges intelligencia szerepe még nem tudja felülírni a kreatív szakemberek multidiszciplináris tudását.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, Kerékgyártó András formatervező a Plydesign Kft-vel és azzal közös tulajdonban lévő gyártó partnerével, a Licit Kft-vel együtt megvalósított projekten keresztül mutatta be, hogyan tud egy design projekt új pályára állítani egy gyártócéget.

Az oktatásfejlesztés blokk során Bachmann Bálint Ybl Miklós-díjas építész fejtette ki, hogy a design területén az alkotás rendkívül összetetté fog válni, emellett képes lesz a változó és egyedi igények figyelembevételével optimalizálni a valós idejű történéseket.

Sebestény Ferenc, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rajzi-és Formaismereti Tanszékének adjunktusa szerint a valós idejű formaképzés, a virtuális térérzékelés és a 3D nyomtatás által mára átalakult az alkotás folyamata, hiszen a mai lehetőségek bőven túlmutatnak a számítógépes technológiák egykori szerepén. A végső döntés ma még az ember kezében van, de már csak idő kérdése, hogy az építészek munkáját gátolják olyan találmányok, mint például az öntervező házak.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense dr. Szentpéteri Márton olyan morális kérdéseket vetett fel, mint hogy segíti, vagy inkább veszélyezteti-e a mesterséges intelligencia a kortárs designer és designoktató munkáját, illetve vajon igaza van-e Chomsky-nak abban, hogy a nyelvhasználat kreatív aspektusa miatt a nyelvműködés nem algoritmizálható.

Az előadások után kezdetét vette a kerekasztal-beszélgetés, ahol az előadók kifejthették a véleményüket a mesterséges intelligencia és a design kapcsolatáról. A résztvevők megegyeztek abban, hogy az ember felelőssége megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia fejlődésében, és bár valószínűsíthető, hogy a mesterséges intelligencia számos állás, munkahely, munkakör megszűnését eredményezheti, számos új lehetőséget is rejt magában. Zárszóként Lelkes Péter kifejezte abbéli reményét, hogy a konferenciából hagyományt tudnak teremteni, és egy közeli időpontban folytatását is megszervezhetik majd.